Kihez fordulhat egy közintézmény, ha MI-rendszert vezetne be? Ki ad szakmai tanácsot, ki jár el hatóságként, és melyik testület követi az állami projekteket? A magyar szabályozás több szereplőt és feladatot már egyértelműen megnevez. A gyakorlati eligazodáshoz azonban az is kell, hogy lássuk, milyen eljárás kapcsolja össze őket.
Ebben a helyzetképben a jogilag rögzített feladatokat választom el a nyilvánosan elérhető működési információktól. Az ábrán zöld jelöli a rögzített szerepeket, kék a nyilvános tájékoztatási csatornát, borostyánsárga kérdőjel pedig a még tisztázandó működési részleteket. A vizsgálat a hazai intézményrendszer kiemelt elemeire fókuszál; nem az AI Act valamennyi kötelezettségét és alkalmazási határidejét foglalja össze.
Mi adja a magyar keretet
A hazai végrehajtás alapja a 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. kormányrendelet. A TTM feladatmegosztását a szeptember 21-i 2/2026. TTM utasítás részletezi. A miniszteri felelősség értelmezéséhez a 90/2026. kormányrendelet 168. és 168/A. §-a is szükséges. [1–3, 5]
A minisztériumi SZMSZ szervezeti felelősségeket rendez. Egy ilyen rendelkezésből önmagában nem következik, hogy valamennyi közintézményi MI-projekt ugyanazon központi véleményezési eljáráson megy keresztül.
Három külön feladat a TTM szervezetében
Az MI Stratégiai Főosztály a fejlesztések és stratégiai célok összehangolásával foglalkozik. Az MI Szabályozási Főosztály a szabályozás és az iránymutatások előkészítését támogatja. Az MI Piacfelügyeleti Hatósági Főosztály a hatósági feladatokat, uniós kapcsolattartást és tesztkörnyezeti feladatokat látja el. A három egységet az MI-ért felelős helyettes államtitkár irányítja. [1]
A 344/2025. kormányrendelet az MI piacfelügyeleti hatósági és az egyedüli kapcsolattartó ponti feladatokra a vállalkozásfejlesztésért felelős minisztert jelöli ki; az MI-vel kapcsolatos vállalkozásfejlesztési feladatokért a 90/2026. kormányrendelet 168/A. §-a szerint a tudományos és technológiai miniszter felel. Ettől megkülönböztetendő a minisztériumon belüli feladatellátás, amelyet az SZMSZ a főosztályhoz rendel. [1, 3, 5]
A hatóság saját tájékoztatója szerint a TTM szervezeti egységeként működik. A mihivatal.gov.hu elnevezés ezért nem jelent különálló államigazgatási szervet. [4a]
A Tanács és a bejelentő hatóság szerepe
A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács ügydöntő jogkör nélkül működő testület. Törvényi feladata a közszféra MI-alkalmazásainak követése, ajánlások megfogalmazása és a sandboxprojektek szakmai értékelésében való közreműködés. Ezek valódi kapcsolódási pontok az intézményi MI-használathoz; a rutin projektbenyújtás rendje azonban ezekből még nem olvasható ki. [2]
A törvény 9. § (5)–(7) bekezdése szerint a Tanács legalább negyedévente ülésezik, és működésének részletes szabályait ügyrendben állapítja meg. Önálló munkaszervezete nincs; az adminisztratív feltételeket az MI piacfelügyeleti hatóság biztosítja. Ezek jogszabályi követelmények, amelyekből a tényleges ülések megtartása és az ügyrend nyilvános elérhetősége önmagában nem következik. [2]
A Nemzeti Akkreditáló Hatóság az MI bejelentő hatóság. A feladata a megfelelőségértékelő szervezetek értékeléséhez, kijelöléséhez, bejelentéséhez és nyomon követéséhez kapcsolódik. A névben szereplő „bejelentő” ezt a speciális hatósági funkciót jelöli. [2–3]
Ágazati eltérésekkel is számolni kell. A törvény külön kezeli a meghatározott pénzügyi szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó, nagy kockázatú rendszereket, valamint az ágazati hatóságok együttműködését. [2]
Mi látható már a nyilvános működésből
A Tanács működésének vannak nyilvánosan dokumentált elemei: az NMHH beszámolója szerint 2025. december 15-én megtartotta alakuló ülését, és zárónyilatkozatot fogadott el, amelyre a közlemény hivatkozást is ad. Az mmit.hu tagszervezeteket és delegáló intézményeket sorol fel. Ez nem tekinthető ellenőrzött, aktuális tagsági jegyzéknek: a felsorolás még tartalmazza a kultúráért és innovációért felelős minisztert, miközben a 344/2025. kormányrendelet korábbi megfelelő, 5. § (1) e) pontja a vizsgált hatályos szövegben már nem tartalmaz kijelölést. A delegált személyek aktuális névsorát sem igazolja. [3] [8] [9]
A működési modellről további nyilvános információt ad Vajda Viktor főtitkár 2026. március 20-án megjelent interjúja: iparági, tudománypolitikai, hatósági és uniós tanácskozási fórumokat nevez meg. Ez a főtitkár beszámolója a működési modellről, nem közzétett ügyrend vagy ülésjegyzőkönyv, és önmagában nem igazolja valamennyi fórum tényleges működését. [10]
A mihivatal.gov.hu oldalon elérhetők MI-átláthatósági tájékoztatók, hatósági elérhetőségek és panaszkezelési tudnivalók. A tájékoztató kifejezetten elkülöníti a panasz vagy közérdekű bejelentés benyújtását a hivatalbóli hatósági eljárás megindításától: az előbbi nem eredményezi automatikusan az utóbbit. [4a–c]
Az Európai Bizottság AI Office-a külön uniós szereplő. A magyar honlap és az uniós hivatal hasonló megnevezése nem jelent azonos szervezetet vagy hatáskört; az uniós végrehajtási keret külön osztja el a bizottsági és tagállami feladatokat. [7]
A közszektori működés fejlesztése is megjelent kormányzati feladatként. Az 1406/2025. kormányhatározat MI-felelősök kijelölését, továbbá kockázat- és hatásértékelést, etikai kontrollokat, képzést és monitoringot is tartalmazó államigazgatási stratégia előkészítését írta elő. A feladatkijelölés teljesítése külön bizonyítékot igényel. [6]
Mit jelentenek a kérdőjelek
A 2026. október 26-án felülvizsgált nyilvános forrásokból három működési részletet nem tudtam igazolni. Ez a megállapítás a források hozzáférhetőségéről szól; nem bizonyítja, hogy az adott folyamat vagy dokumentum nem létezik.
Projektfelülvizsgálat. Van-e az adott intézményre és projektre alkalmazandó központi szakértői véleményezési eljárás; ha igen, milyen feltételekkel, dokumentációval és eredménnyel? A hivatkozott SZMSZ-ből önmagában nem vezethető le általános projektbenyújtási kötelezettség.
Tanácsi működés. Az alakuló ülés és zárónyilatkozata dokumentált; a főtitkári interjú a tanácskozási fórumok rendszerét is ismerteti. A negyedéves ülésezést és az ügyrend megalkotását törvény írja elő. A nyitott kérdés a működés nyilvános dokumentálhatósága. A vizsgált forrásokban az aktuális ügyrend, valamint a további ülések és ajánlások rendszeresen frissített dokumentumtára nem volt azonosítható.
Tesztkörnyezet. A törvényi működtetési feladat ismert. Hol igazolható az aktuális jelentkezési rend, a kiválasztási folyamat és a részt vevő projektek státusza? [2]
Mitől lenne könnyebb eligazodni
Szakmai javaslatom egy közösen hivatkozható, rendszeresen frissített működési tájékoztató. Ez összekapcsolhatná a hatáskört a gyakorlati belépési ponttal: milyen ügyben, milyen csatornán, milyen iratokkal lehet eljárni vagy támogatást kérni. A nem bizalmas ajánlások és tapasztalatok közzététele segítené, hogy az intézmények egymás eredményeiből is tanuljanak.
A magyar intézményi alapok több ponton azonosíthatók. A következő kérdés az, hogyan válik a feladatmegosztás a felhasználók számára követhető folyamattá. A helyzetképet dátumozva és forrásokkal érdemes frissíteni: ahol új dokumentum válik elérhetővé, ott a kérdőjelet ellenőrizhető információ válthatja fel.
Ha ismersz nyilvános ügyrendet, benyújtási útmutatót vagy működési beszámolót a jelzett kérdésekhez, a pontos hivatkozást szívesen fogadom az ábra következő frissítéséhez.
Források és ellenőrzési hatókör
Korábbi tartalmi felülvizsgálat: 2026. október 26. Forráshivatkozási helyesbítés: 2026. november 2. A TTM elsődleges forrása a Hivatalos Értesítő. A többi megadott NJT-dátum korábbi szövegállapotot jelöl; ezeket az aktuális audit nem dolgozta fel újra.
- [1] TTM szervezeti és működési szabályzat ↗
2/2026. (IX. 21.) TTM utasítás. Elsődleges forrás: Hivatalos Értesítő 2026/46., 2026.09.21., 3422. oldaltól. A korábbi NJT-alapú ellenőrzési állítást visszavontam; a jelenlegi egységes szöveg és a későbbi módosítások hiánya nincs újraigazolva. A kihirdetett PDF 3. §-a, az 1. melléklet 53–54. §-a és az 1. függelék 1.3.3.3–1.3.3.5. pontjainak itt ismertetett tartalma 2026.11.02-án összevetve; nem a jelenlegi egységes szöveg igazolása.
- [2] A magyar AI Act-végrehajtás törvényi kerete ↗
2025. évi LXXV. törvény; különösen 3–5. §, 8. § (1) l–o), 9–10. §. NJT szövegállapot: 2026.08.02.
- [3] Hatóságok kijelölése és végrehajtási szabályok ↗
344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet; különösen 1–3. § és 5. § (1). NJT szövegállapot: 2026.10.02.
- [4a] MI Piacfelügyeleti Hatóság bemutatkozása ↗
A TTM szervezetén belüli működés és elérhetőségek.
- [4b] Panasz és közérdekű bejelentés ↗
A csatornák, valamint a bejelentés és a hivatalbóli hatósági eljárás megkülönböztetése.
- [4c] MI átláthatósági tájékoztatók ↗
A portál nyilvános tartalmai és oldaltérképe.
- [5] Miniszteri felelősségek ↗
90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet, 168. és 168/A. §. NJT szövegállapot: 2026.10.01.
- [6] Kormányzati feladatok a közszektori MI területén ↗
1406/2025. (XI. 4.) Korm. határozat, 1–3. pont. Feladatkijelölés, nem teljesítési beszámoló.
- [7] Az EU AI Act végrehajtási kerete ↗
Európai Bizottság: The enforcement framework of the AI Act.
- [8] NMHH: a Tanács alakuló ülése és zárónyilatkozata ↗
Beszámoló a 2025. december 15-i alakuló ülésről; hivatkozás az elfogadott zárónyilatkozatra.
- [9] MMIT: tagszervezetek és delegáló intézmények ↗
Az oldalon közölt felsorolás aktualitása fenntartással kezelendő; a hatályos kijelölő rendelettel összevetve eltérés azonosítható. Nem ellenőrzött intézményi vagy személyi tagsági jegyzék.
- [10] Innotéka: interjú a Tanács főtitkárával ↗
2026. március 20. A tanácskozási fórumokat ismertető főtitkári beszámoló; nem ügyrend vagy ülésjegyzőkönyv. A hivatkozás a működési modellre vonatkozik.
A felülvizsgálat a hivatkozott nyilvános jogszabályokra, hatósági oldalakra és az mmit.hu felületére, a főtitkári interjúra, valamint a Tanács működésére és a tesztkörnyezet jelentkezési rendjére irányuló nyilvános keresésekre terjedt ki. Belső kormányzati iratokat nem vizsgáltam. A „nem igazolt” minősítés e keresési kör eredménye.
Pontosítás – 2026. október 9.: A Tanács alakuló ülésének és zárónyilatkozatának forrásával, valamint az elérhető intézményi taglistával kiegészítve. A tanácsi működésre vonatkozó nyitott kérdés és az infografika ennek megfelelően szűkítve.
Felülvizsgálat – 2026. október 26.: Pontosítva a miniszteri hatósági kijelölés és a főosztályi feladatellátás megkülönböztetése, a Tanács törvényi működési követelményei és az intézményi taglista aktualitásának korlátai. Kiegészítve a március 20-i főtitkári interjúval. Ezek korábbi források alapján tett pontosítások, nem október 9. utáni új intézményi események. A projektbenyújtási és sandbox-jelentkezési rendet, valamint a Tanács aktuális ügyrendjének és rendszeres működési dokumentumtárának nyilvános elérhetőségét a vizsgált forrásokból továbbra sem sikerült igazolni.
Forráshivatkozási helyesbítés – 2026. november 2.: A TTM-hivatkozást a Hivatalos Értesítőre cseréltem és a korábbi NJT-alapú ellenőrzési állítást visszavontam. Ez célzott helyesbítés; nem a teljes cikk és infografika új jogi felülvizsgálata.