A mesterséges intelligencia néha már azelőtt belép az orvos–beteg kapcsolatba, hogy a beteg időpontot foglalna. Orvost ajánl, segít megfogalmazni a kérdéseket, magyarázatot kínál a panaszokra. De hol ér véget a hasznos segítség, és hol kezdődik az orvosi döntés? Dr. med. habil. Molnár Szabolcs PhD ortopéd-traumatológus centrumvezető főorvost saját tapasztalatairól kérdeztem.
Az interjú ötletét a 2026. november 6-i Magánegészségügyi Summit egyik meghirdetett kerekasztalának témája adta. A Dalos-Kovács Gabriella részvételével meghirdetett beszélgetés azt járta körül, hogyan alakítja át az AI a páciensszerzést és a digitális betegutat. Engem az érdekelt, hogyan jelenik meg mindez a rendelőben.
Az AI olyan szakértelmet is megtalálhat, amely nincs a kirakatban
Molnár Szabolcs állami és magánellátásban egyaránt dolgozik. Elmondása szerint több beteg kifejezetten azzal érkezett hozzá, hogy mesterséges intelligencia ajánlotta őt. Köztük vállpanaszokkal jelentkező betegek is voltak.
Ez azért keltette fel a figyelmét, mert a vállproblémák kezelése — különösen a küzdősportolók ilyen sérüléseinek ellátása — kifejezetten a szakmai profiljába tartozik, mégis kevésbé hangsúlyos az online bemutatkozásaiban, mint a térd- és csípőellátás. Meglátása szerint a kedvező betegvélemények szakmai portfóliójának ezt az oldalát is láthatóvá teszik a keresésekben.
Tapasztalata felvet egy érdekes lehetőséget: az AI-alapú keresés olyan szakmai kapcsolódást is láthatóvá tehet, amelyet a beteg egy rövid rendelői bemutatkozásból nem feltétlenül ismerne fel.
Egyelőre azonban nem tudjuk, melyik eszközt használták a betegek, milyen kérdést tettek fel, és milyen forrásokból született az ajánlás. Ezért ebből nem következik, hogy az AI objektíven rangsorolja az orvosokat. A történet azt mutatja meg, hogy az AI ajánlása már tényleges orvosválasztást befolyásolhat.
Tájékozódni hasznos. Egy magyarázathoz ragaszkodni kevésbé.
A rendelőbe érkező betegek között olyanokkal is találkozik, akik előzőleg AI-t kérdeztek a panaszaikról. Tapasztalata szerint ezt még nem feltétlenül kész diagnózisként hozzák magukkal.
Az előzetes tájékozódást hasznosnak tartja, de fontosnak látja, hogy a beteg ne ragaszkodjon mereven a kapott magyarázathoz. Saját munkájában először kikérdezi és megvizsgálja a beteget, értékeli a rendelkezésre álló képalkotó felvételeket és leleteket, majd kialakítja a saját szakmai véleményét. Ha szükséges, vagy a beteg igényli, ehhez viszonyítja a más szakemberektől vagy más forrásból származó információkat és diagnózisokat.
Saját ortopéd-traumatológiai gyakorlatában a személyes betegvizsgálatot a szakmai véleményalkotás nélkülözhetetlen feltételének tartja. A tünetek szöveges leírását nem tekinti azzal egyenértékűnek.
Az állami és a magánellátás között az AI-val kapcsolatos betegmagatartásban nem emelt ki lényeges különbséget. Egy eltérést ugyanakkor megfigyelt: magánrendelésen a betegek többet kérdeznek, amit természetesnek tart.
„Olyan, mintha egy kisorvossal dolgoznék”
Szabolcs maga is rendszeresen használ AI-t. A szakmai szövegek megfogalmazásában és szerkesztésében, az idegen nyelvű munkában és az adminisztrációban lát segítséget. A szakértői véleményeknél is a saját szakmai álláspontjának nyelvi megformálását támogatja vele.
A hozzáállását két rövid mondata foglalja össze:
„Olyan, mintha egy kisorvossal dolgoznék.”
„Mindent ellenőrzök.”
A hasonlat itt felügyeletet igénylő segítséget jelent. Nem teszi egyenértékűvé az AI-t egy rezidens tudásával, képzettségével vagy felelősségével. A hangsúly azon van, hogy az elkészült szöveg szakmai ellenőrzésre szorul.
Ez lényeges különbség: egy szakvélemény gördülékeny megfogalmazása és a szakmai álláspont kialakítása két külön feladat. Az ő használati gyakorlatában az AI az előbbit segíti.
Az ellenőrzésnek tartalma van
AI governance szempontból ez az interjú egyik legfontosabb tanulsága. Az emberi felügyelet értékét az adja, hogy a felülvizsgáló érti a feladatot, felismeri az eltéréseket, és szükség esetén javítja vagy elveti a kapott eredményt.
Egy szakmai szöveg esetében ezért az ellenőrzés több a helyesírás átnézésénél. Azt is vizsgálni kell, hogy a megfogalmazás pontosan tükrözi-e az orvos álláspontját, nem tett-e hozzá új állítást, illetve nem hagyott-e el fontos feltételt vagy bizonytalanságot.
Szabolcs a napi működésben az adminisztrációban, a betegdokumentációban és a várólisták kezelésében lát további lehetőségeket. Ezeket lehetséges alkalmazási területként nevezte meg; válaszai nem jelentenek beszámolót az intézményében már bevezetett rendszerekről.
A beteg kérdése maradjon a beszélgetés része
A betegeknek szóló üzenete három gondolat köré rendeződik: tájékozódás, fenntartások és párbeszéd. Az AI válasza segíthet felkészülni a találkozásra, de az abból származó felvetéseket érdemes bevinni az orvossal folytatott beszélgetésbe.
Szabolcs szerint ezeket az információkat fenntartásokkal kell fogadni és ellenőrizni, ugyanakkor érdemes átbeszélni a felmerült szempontokat. Az AI olyan részletre is ráirányíthatja a figyelmet, amely korábban nem került szóba — akár azért, mert magától értetődőnek tűnt, akár azért, mert ritka lehetőségről van szó.
Tapasztalataiban az AI egyszerre jelenik meg az orvoshoz vezető úton és az orvos íróasztalán. Az egyik helyen a választást befolyásolja, a másikon a munkát segíti. Mindkét esetben ugyanaz a kérdés válik fontossá: mire alapozzuk a bizalmunkat, és ki ellenőrzi azt, amit a rendszer mond?
Az írás Molnár Szabolcs írásos válaszai és az azokhoz kapott pontosítások alapján készült. Személyes szakmai tapasztalatait mutatja be, nem intézményi állásfoglalás. A governance-szempontú értelmezések a szerző megállapításai.
Átláthatósági megjegyzés: az interjúalany a szerző testvére.
A témát inspiráló rendezvény: Magánegészségügyi Summit 2026 – hivatalos program.
Szerző: Molnár Éva | AI Governance HUB